Menü
Ha visszatekintünk a történelembe, a legtöbb ember ma már komolytalannak tűnő betegségekbe, fertőzésekbe halt bele: megsebesítette egy állat, zúzódást szenvedett egy gyárban, lelőtték a csatatéren. Legtöbbször a fertőzés következtében haltak meg, ami a sérülésből alakult ki.
Az első antibiotikum, a penicillin felfedezése óta (1941.) az emberek számára természetessé vált az a fajta biztonság, ahogy manapság az életünket éljük. Megbetegszünk, beveszünk antibiotikumot, és meggyógyulunk, megy az élet tovább.
De ez a biztonság, most a végéhez közeledik, mert a baktériumok is alkalmazkodnak a megváltozott környezethez, és az életben maradásért küzdenek, ezért alakult ki az antibiotikum-rezisztencia. Ahogy elkezdtünk egy antibiotikumot használni, pár évre rá megjelent a baktériumokban a rezisztencia.
A baktériumok olyan gyorsan fejlesztenek ki rezisztenciát a hatóanyagokra, hogy a gyógyszergyárak ezt már nem bírják követni, ezért világszerte olyan fertőzések terjednek, amelyekre a piacon elérhető 100 antibiotikumból egy sem hat!
Egyre több olyan ismerősünk van, akik kórházi fertőzésekbe halnak bele!
Ha ez így folytatódik 2050-re világszinten évi 10 millió haláleset lesz irható az antibiotikum-rezisztencia számlájára!
Minden alkalommal, amikor antibiotikumot használunk, több milliárd esélyt adunk a baktériumoknak a rezisztencia kialakítására! Ezért fontos, hogy helyesen alkalmazzuk őket! Ez a célja az antibiotikumok használatának korlátozásának!
Az AMR rendelet értelmében megelőzés céljára már nem alkalmazható antibiotikum, csak metaphylaxisra, tehát konkrét megbetegedés esetén laboratóriumi vizsgálatot követően szabad csak alkalmazni célzott terápiára!
Ha az állományban bakteriális megbetegedésre gyanút keltő tüneteket észlel (véres hasmenés, gennyes légúti váladék, megemelkedett elhullás, sántaság), akkor mihamarabb küldjön mintát (elhullott madár, bélsár minta, kloáka tampon, oronasal tampon) a laboratóriumba, ahol a beérkezés napján az elhullott madár boncolásra kerül, és megkezdődik a baktérium kimutatása, amely egy éjszakás inkubációt igényel. A beérkezés másnapján izolálják/azonosítják a baktériumot és megkezdődik az antibiotikum-rezisztencia vizsgálat.
Az antibiotikum-rezisztencia vizsgálat eredménye alapján az ellátó állatorvos hoz döntést a választandó hatóanyag, készítmény, adagolás és az alkalmazás módjával kapcsolatban, ami alapján a kiválasztott antibiotikum megrendelésre kerül.
A kiszállított antibiotikumot az állatorvos által előírt adagban és ideig kell adagolni az állományban.
A felhasznált antibiotikumot minden hónap 15-ig a NÉBIH honlapján a https://upr.nebih.gov.hu/ oldalon az ellátó állatorvosnak vagy meghatalmazottjának kell lejelentenie.
Az állattartónak talán a legkönnyebb, ha frissen elhullott madarat küld, ebben az esetben a laboratóriumban történik a boncolás.
Az állatorvos a helyszíni boncoláson látottak alapján mérlegel, hogy milyen szerveket küldjön. Aerob baktériumok okozta betegségek esetén a lép és a máj az elsődleges választás, de bármilyen elváltozást mutató szerv szóba jöhet. Anaerob baktériumok okozta betegség esetén figyeljünk, hogy a küldendő szerv anaerob körülmények között maradjon (adott bélszakaszt kössük le), mert oxigén hatására az anaerob kórokozók bespórásodnak, ami a kimutatást nehezíti.
A bakteriológiai diagnózis sikere az elsődleges felkenés minőségén múlik, amiben a szervminta állapota meghatározó! Tehát régi, több napja elhullott madárból NE vegyünk mintát! Nyári melegben akár pár óra elég , hogy vizsgálatra alkalmatlanná váljon a vizsgálandó minta.
Az antibiotikum érzékenység értelmét a viszonyítási pont adja meg.
Klinikai értelemben az állomány gyógyulása, állapotának javulása mutatja.
Mikrobiológiailag az érzékenység egysége a baktérium szaporodását gátló legkisebb antibiotikum koncentráció, a MIC (minimal inhibitory concentration).
Az állatorvosi mikrobiológiában jelentése az, hogy az adott szernek a szervezetben elérhető koncentrációja (tartósan) meghaladja a kórokozó MIC értékét.
Három kategória használatos:
Az antibiotikum-rezisztencia vizsgálata történhet korongdiffúziós módszerrel és MIC érték meghatározással PK/PD analízissel.
A korongdiffúziós módszer során a beküldött mintából kitenyésztett baktériummal egyenletesen szélesztett táptalajra ráhelyezzük az EUCAST ajánlások alapján az antibiotikum hatóanyag korongokat, amelyek 24 óra inkubációt követően leolvashatóak. A rezisztens baktériumtörzsek az antibiotikum korongok körül is nőnek, az érzékenyek nem nőnek, ezáltal leolvasható átmérőjű kört képeznek. ( kép beszúrűsa)
A bakteriális fertőzések terápiája során sokszor szembesülünk a kezelések hatékonyságának elmaradásával, ami mind állatjóléti, mind gazdasági szempontból jelentős hátránnyal és gazdasági károkkal jár a haszonállat tartásban. Ezen „felesleges” kezelésekre kínál megoldást a PK/PD analízis módszere, amelynek keretein belül a kórokozó baktériumtörzsek pontos antibiotikum érzékenységét meghatározva és az antibakteriális szerek farmakokinetikáját (PK) ismerve, olyan terápiás javaslatot szolgáltatunk, mellyel az eddigieknél nagyobb eséllyel tudunk célzott és pontos antibakteriális terápiát alkalmazni a haszonállat gyógyászatban. A PK/PD analízisre alapozott antibakteriális terápiával gyógyszert, pénzt és időt takarítunk meg, illetve a jelenkor legfejlettebb módszerével előzzük meg a rezisztens baktériumtörzsek kiszelektálódását és azok elterjedését a telepeken, illetve a közegészségügyben. Az antibakteriális terápiának nem „tűzoltó” folyamatnak kell lennie, ha negyedévente felmérjük a telepeinken előforduló kórokozó törzsek érzékenységét, illetve a PK/PD analízis segítségével kezelési tervet állítunk fel, akkor a betegségek megjelenését követően azonnal tudunk megfelelő módon reagálni és gyógykezelni.
Első lépés a kórokozó baktériumtörzsek izolálása és azok fajszintű azonosítása, szükség esetén egyes virulenciafaktorok kimutatása, mellyel bizonyítható, hogy valóban kórokozó az izolált törzs. Ezt követően elvégezzük a PK/PD analízishez szükséges minimális gátló koncentrációk (MIC) értékének a meghatározását a színtenyészetben izolált baktériumtörzsekből a kért, illetve javasolt antibakteriális szerekre nézve. A MIC-érték iránymutatásként szolgál, hogy milyen szintű antibiotikum koncentrációt szükséges elérnünk a kezelt állatok szervezetében a fertőzés helyén (célszerv), a megfelelően hatékony antibakteriális terápiához. A PK/PD analízishez szükséges farmakokinetikai paramétereket (mely antibiotikum mekkora gyógyszer koncentrációt képes elérni az állat szervezetében) a folyamatosan frissülő nemzetközi szakirodalomból nyerjük, illetve saját méréseinket használjuk fel ehhez. A farmakokinetikai /PK/ (pl.: Cmax), illetve farmakodinámiai /PD/ (MIC) paraméterek összevetésével az izolált kórokozó baktériumtörzsre és állatfajra szabott terápiás javaslatot adunk, emellett hatóanyagonként megjelöljük a használati utasításokban szereplő dózis és kezelési időintervallum várható hatékonyságát, ezzel elősegítve a hatékony gyógykezelést.
A fertőző betegségek gyógyítása a kórokozók elpusztításán vagy szaporodásuk gátlásán alapul. A diagnosztikai sor a beteg állomány vizsgálatával veszi kezdetét. A helyszíni vizsgálat és a kórelőzményi adatok felvételét követően laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére kerül sor. A vizsgálati eredmény (AMR eredmény) kézhezvételét követően az ellátó állatorvos dönt az alkalmazandó antibiotikum hatóanyagáról, adagjáról, alkalmazás módjáról, a rendelendő készítményről. Sarokkő, hogy a beteg állomány a megfelelő antibiotikumot a megfelelő dózisban és a szükséges ideig kapja. Ennek alapfeltétele, hogy a mikrobiológiai eredmény a valósághoz hűen tükrözze a kórokozók érzékenységét a kezelés során számításba jövő antibiotikumokkal szemben.
AMEG kategóriák! megosztása a honlapon.
Felhasznált irodalom:
Dr Jerzsele Ákos és Dr Makrai László PK/PD analízis tájékoztató (2018.)
Dr. Barcs István: Az Antibiotikum-érzékenység és –rezisztencia (2006.)
