BROILER program

Broiler telep időbeosztása:

6 hetes tartás + 2 hét szerviz periódus = 8 hét , tehát 52 hét alatt 6,5 turnus valósítható meg.

Mintavételi lehetőségek:
  1. mintavételi alkalom: takarítás és fertőtlenítés hatékonyság vizsgálata a telepítés előtt.

Mintavevő: Telepi dolgozó (telepvezető/tulajdonos, az a lényeg, hogy ne az vegyen mintát, aki takarít, mert azt tudja, hogy hol volt alapos, és hol nem! Egy „külső” szem vegyen mintát, aki nem vett részt a takarítás-fertőtlenítésben)

Mintavétel helye: ólak + szociális helyiség (mosogató lefolyó, padozat, asztal, polcok teteje)

Minta jellege: higiéniai minta (környezeti törlet/tampon/szivacs, csizmatampon) + VÍZ ( itt a helyes mintavételt és mintavételi eszközt még meg kell beszélni, illetve segédletet kell hozzá adni)

Vizsgálat iránya: E. coli, Salmonella, összcsíraszám, coccusok (Strepto- és Staphylococcusok)

víz esetén : összcsíraszám, E.coli

Módszer: tenyésztés, Salmonella kimutatás, PCR

Mi a haszna? A higiéniai minták eredményét csak a betelepítés után fogja megkapni a tulajdonos, tehát az eredmények és az abból levonható következtetések, esetleges változtatások, már csak a következő turnusban fognak realizálódni.

Ennek ellenére miért érdemes csináltatni?

  • A telepi dolgozók munkájának visszaigazolására: Tulajdonképpen tükröt tartunk nekik ezáltal, amit a vállalkozás a humánpolitikájába hasznosíthat: jutalmazási lehetőségeket iktathat be, vagy csak az elismerő szavak, mint üzleti szeretetnyelv eszközét használva motiválhatja a dolgozóit.
  • Ha a kapott eredmény rosszabb a vártnál, akkor van ideje a következő szerviz periódusig a telepi managementbe beiktatni a változtatási pontokat: alkalmazott szerek helyettesítése/ cseréje, hatásidő meghosszabbítása, az alkalmazás sorrendjének megváltoztatása (savas-lúgos-öblítés vs lúgos-savas-öblítés fertőtlenítés előtt)…
  • Ha a kapott eredmény rosszabb a vártnál, akkor a nevelés során beavatkozhat a mikroflóra gyérítése érdekében (pl. nem megfelelő ivóvíz esetén hamarabb elkezdhet savanyítókat alkalmazni, vagy savas hatású, antioxidánsok- C-vitamin adagolását alkalmazni).
  • tulajdonképpen egy üzemi önellenőrzés
  • Rövid távú haszon: dolgozók munkájának visszajelzése, ami alapot ad a jutalmazásra/motiválásra
  • Középtávon: A következő szerviz periódusban a management folyamatok sorrendiségének, az alkalmazott szereknek a változtatása, aminek a beválását a következő higiéniai mintával ellenőrizhető. Érdemes egy szerviz perióduban csak 1 dolgot megváltoztatni, és figyelni annak hatását.
  • Hosszú távon: Folyamatkövetés: A gyakorlatban bekövetkezett változásoknak látjuk a laboreredményét. Látjuk honnan indultunk ki, és hová érkeztünk az egy-egy változtatás bevezetésével a takarítás-fertőtlenítés gyakorlatában. Cél a személyi és az állathigiénia javítása.
  • Nem anyagi haszon: a dolgozók munkájának meg/elismerése, motiválása, a személyi- és állathigiénia javítása
  • Anyagi haszon: a mikroflóra rendszeres gyérítése révén megelőzhetők betegségek, így nem lesz szükség antibiotikumos kezelésre, így a kezelés költségét biztosan megspóroljuk. Ha nem kell kezelni, akkor a madár anyagcseréjében nem lesz törés (minden Ab kezelés megterheli a szervezetet: befolyásolja a máj, a vese és az enzimek működését), így folyamatosan ki tud fejeződni a madár genetikai potenciálja/adottsága.
  1. mintavételi alkalom: telepítéskor
  • Mintavétel helye: Szállítójárműről való mintavétel Salmonella kimutatás céljából

Szállítójárműről, 3 helyről padozatról (nem általunk kontaminált helyről, tehát mindig magunk ELPTT vesszük a mintát) ,  3 db szállítódobozról random,

Mintavevő: Telepi dolgozó (telepvezető/tulajdonos)

Minta jellege: törlet/hajháló/szivacs/tampon minta

SALMONELLA

Mintaszállítás:

A mintákat haladéktalanul a vizsgáló laboratóriumba kell küldeni. Amennyiben a minta laboratóriumba érkezése 24 órán belül nem megoldható, a minta 3-5 C-on legfeljebb 48 órán keresztül tárolható a laboratóriumba érkezésig.

A laboratóriumba a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyeket a beérkezéstől számított 48 órán belül és a mintavételtől számított 96 órán belül meg kell kezdeni.

 

  • Vizsgálati módszerek a naposkori minták vizsgálatához
  1. A szállítódoboz bélésének vizsgálata „alompapír”

A naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 dobozból) gyűjtött, 25 g meconiummal és bélsárral szennyezett, 10 × 15 cm-nél nem nagyobb bélésanyagot kell egy mintaként feldolgozni. A mintákat jelöléssel ellátva légmentesen záró műanyag zacskókban kell vizsgálatra küldeni.

Elődúsítás: a mintát 225 ml 1%-os peptonvízzel 30 másodpercig kell összerázni és 37 °C-on 18±2 óráig inkubálni. Ezt követıen a vizsgálatot az MSZ EN ISO 6579 szabvány D mellékletének megfelelően kell elvégezni. Pozitív mintánként egy izolátumot kell szerotipizálni.

  1. Naposbaromfi-hulla/leölt naposbaromfi vizsgálata „ útihulla”

10 csibe/pipe májából és/vagy szikzsákjából, vékonybeléből és vakbeléből 0,5-0,5 g-nyi darabot kell kivenni és azokból szervenként gyűjtőmintát képezni (összesen 3 gyűjtőminta). Az elődúsítást 1:10-szeres mennyiségű 1%-os peptonvízben kell végezni, a mintákat 37 °C-on 18±2 óráig kell inkubálni. Ezt követően a vizsgálatot az MSZ EN ISO 6579 szabvány D mellékletének megfelelően kell elvégezni.

Pozitív mintánként egy izolátumot kell szerotipizálni.

Hivatalos Salmonella eredményközlés a minta beérkezésétől számított 5. napon várható.

  1. mintavételi alkalom: Telepítés után, max. 3-5 napos korban a mintaszállítónk elhozza a mintát.

Tehát az 1-2-3. mintavételi alkalom egyetlen mintaszállítással elhozható!

(A higiéniai minták 3-5 ˚C hűtőben 48 óráig tárolhatók, tehát 2 napon belül kell megvalósítania az összes mintavételt!)

  • ELHULLOTT MADARAK BONCOLÁSA

boncolás, bakteriológia, AMR vizsgálat MIC meghatározással

minta darabszám: minimum 10 db legyen a minimum 6 helyett! , vagy több

mintaszám: minimum 10 db / légtér , többet küldhet , de kevesebbet NE!

  • SZEROLÓGIA: élő napos madarak küldése (reprezentativitás és az ELISA kit gazdaságosság és hatékonyság miatt)

mintaszám: 20-30 vér/ élő napos madár / légtér

  1. mintavételi alkalom: 3 hetes korban mintaszállítással
  • SALMONELLA kimutatás

= szállítás előtt 3 héttel a 180/2009. (XII.29.) rendelet alapján

  • csizmatampon minták:

A két pár csizmatampon- (vagy „zoknitampon”-) minta légterenként

  • 150 g Bélsárminta

100 g port tartalmazó 250 ml mennyiségű minta

  • ELHULLÁS BONCOLÁS

boncolás, bakteriológia, AMR vizsgálat

  • SZEROLÓGIA: vérminta 20-30 db/ légtér
  1. mintavételi alkalom: 6 hetes korban mintaszállítással
  • VÁGÁSKORI VÉR SZEROLÓGIÁRA: IBD, IBV, REO

A csomagok kidolgozásának a kiindulópontja a szemléletváltás: elmozdulni a kezelés alapú csirketartástól a monitoring és a megelőzés alapú csirketartás irányába!

  • ami megkönnyíti a problémák okainak megtalálását, valamint időben előrehozza azt, mert nem feltétlen akkor vesszük a mintát, amikor nagy a baj, hanem még a kórforma kialakulásának elején, így lehetőséget ad a beavatkozásra, és a veszteségek csökkentésére.
  • alapot ad a körültekintő diagnózis felállítására: segít más irányba (is) gondolkodni. Pl. itt arra gondolok, hogy ha van testtömeg gyarapodás elmaradása és Gumboro betegségre rendszeresen vizsgáltat, és a titerek rendben vannak, akkor a differenciál diagnózisban felmerülő más betegség vizsgálatába is el tudunk indulni, így kapásból megspóroltunk 2 hetet, mert nem kellett először gumboro-ra megnézni, mert kapásból van rá információnk a monitoring programnak köszönhetően.
  • Versenyelőnyre tesz szert az, aki antibiotikum nélkül tud csirkét nevelni,

ami egyrészről gazdaságosabb,

másrészről a fogyasztói bizalom és kereslet nagyobb az ilyen termékek iránt, így biztosabb piaci jelenlétet eredményez.

A mintavételek és a laboreredmények a telepi menedzsmenttől nem függetleníthető „események”. A laboratóriumban végzett munkának nagy a hozzáadott értéke.

CSOMAGOK

„Mini csomag” – Fantázianevet is adhatunk neki: „Kiscsibe csomag”

  • higiéniai minta (szociális is) Itt még meg kell beszéljük, hogy hány darab legyen légterenként.
  • napos kori mintavétel: Salmo kimutatás, boncolás, bakter, AMR
  • higiénia + napos minták szállítása
  • 3 hetes korban: Salmo kimutatás, boncolás
  • 3 hetes minták szállítása (összesen 2 mintaszállítás)

„Közepes csomag”- Aranyközépút – „Csirke csomag”

  • higiéniai minta (szociális is)+ Vízminta
  • napos korban: Salmo , boncolás, bakter, AMR,

szerológia (vér)- IBD, IBV, REO ELISA

  • emelkedett elhullás vagy gyanú esetén extra mintavétel és mintaszállítás 1 alkalommal ez itt legyen vagy csak a maxi csomagban?
  • 3 hetes korban: SAlmo kimutatás, boncolás, bakter, AMR
  • PK/PD analízis
  • vágás kori vér: szerológia- IBD, IBV, REO ELISA
  • Mintaszállítás 3 tervezett időpontban

Előnye:

  • A (fertőző bursitis) gumboro vakcinázás idejének legpontosabb meghatározása a napos kori véreredmény alapján lehetséges. Ez azért fontos, mert a madarak a szülőktől kapott, maternális védettséggel (ellenanyagokkal) születnek, és ezen ellenanyagok jelenlétében a vadvírus és a vakcinavírus nem tud megeredni a szervezetben. A napos kori vérvizsgálattal megállapítható, hogy mekkora ellenanyaggal születtek a madarak, és azok mikorra fognak kiürülni (felezési idő számításával), így pontosan megállapítható, hogy mikor érdemes vakcinázni az állományt, tehát már olyan kevés lesz az ellenanyag, hogy a vakcinavírus megered, de még nem adunk időt a vadvírus betörésének a szervezetbe, ezáltal biztosítjuk a tartás teljes ideje alatt a védettség fenntartását.
  • 2 pontos vérvétel és a vakcinázási program tudatában képet kapunk az állomány szerológiai státuszáról, ami alapul szolgál a turnus esetleges termeléselmaradásának okainak feltárásában. Broiler index alacsonyabb lett a vártnál, vagy a FCR magasabb lett, és gumboro betegségre magas titereket látunk, akkor az vadvírus fertőzésre utal. Érdemes erősebb gumboro vakcinát kérni keltetéskor (intermedier, intermedier plus és a hot típusok közül választva szakértő bevonásával)  pl. ábra

MIC vizsgálat kimutatott kórokozónként

 

 

„ Maxi csomag” – „Tyúk csomag”-ez is inkább a tojótyúknál használatos kifejezés, a broiler olyan rövid ideig él, hogy nála nincs külön szó

  • higiénia (szociális is) + VÍZ + Szállítójármű és szállítódobozok mintázása
  • napos korban: SAlmo, boncolás, bakter, AMR, vér-szerológia– IBD, IBV, REO ELISA
  • emelkedett elhullás vagy gyanú esetén extra mintavétel és mintaszállítás 1 alkalommal
  • TAKARMÁNY vizsgálat 1 alkalommal

Mire? mikotoxinra? hány mikotoxinra? melyik takarmányozási fázisban?

Mézes Miklós előadását hallgatva: T-2 toxin/HT-2 toxin, DON, aflatoxin és ochratoxin A jön leginkább szóba házi tyúknál.

A mikotoxinokra leginkább a víziszárnyasok érzékenyek. Ha majd a víziszárnyas programot rakjuk össze, akkor ott több időpontban lévő tak. vizsgálat is indokolt lesz, illetve több mikotoxinra.

  • 3 hetes korban: SAlmo kimutatás, boncolás, bakter, AMR MIC-cel,

vér-szerológia– IBD, IBV, REO ELISA

PK/PD analízis

  • vágás kori vér: szerológia – IBD, IBV, REO ELISA + Mycoplasma PCR
  • Baromfi szaktanácsadás: a turnus laboreredményei és teljesítménymutatói alapján (feltétele: a tulajdonos adatszolgáltatása: a nevelési napló, vakcinázási program, testtömeg-gyarapodási adatok, FCR, elhullás%, Broiler index) (cél, hogy kiszállás nélkül megvalósítható legyen. ) jó gyakorlatos tapasztalat megosztása
  • Mintaszállítás 3 tervezett időpontban +1, ha szükséges

Előnye: A 3 pontos vérvétel és a vakcinázási program ismeretében teljes mértékben lekövethető az egyes betegségekre/vakcinákra adott szerológiai válasz. A turnus termelési mutatóinak és a szerológiai eredménynek az együtt értelmezése pontos képet ad az állomány egészségügyi státuszáról, és lehetőséget az okok felderítésére, és a megoldás, vagy a telepi managementben szükséges változtatási pont mihamarabbi megtalálására a gazdaságosság javítása érdekében.

A TAKARMÁNY vizsgálatot hova tegyük bele?

Szakmai szempontból mehetne a közepes csomagba is, de a fokozatosság elvét követve a Maxi csomagba raknám. Illetve még egy tényező: akinek van saját takarmánykeverője, az úgy is többet vizsgáltat (remélem minden alapanyag szállítmányból)

Mire vizsgáljunk? Mikotoxinra érdemes, de hányra? Válasszon a megrendelő, vagy fixen mondjuk meg neki, hogy melyiket?

A kicsi és a közepes csomag között nem túl nagy a különbség? A kicsi csomagba be kellene tenni a higiéniát, ezáltal üzenve, hogy a higiéniai az mindig fontos!

Ötlet:

  • A vizsgálatoknak legyen egyedi ára is, mert lehet, hogy valaki szorult helyzetében fog hozzánk fordulni, és utána lesz rendszeres partner.
  • A csomagok beárazása,
  • Az árazást úgy állítsuk be, hogy a partnernek érdemes legyen a rendszeres csomagokat választani, lehetőleg a 148-as támogatás (részben/teljes) igénybevételének lehetőségével.

Vizsgálati terv 1 évre-

A vizsgálati terv építőkövei a monitoring csomagok: kicsi- közép- maxi csomag.

Az együttműködés megindulásakor dönt a partner, hogy melyik csomagot veszi igénybe.

A döntést segítő indikátorok:

  • a nevelés során keletkezett elhullás:
    • < 4% kicsi csomag
    • 4-6% közepes csomag
    • > 6% maxi csomag
  • Fajlagos Takarmányértékesítés „fajlag”: Azt mutatja meg, hogy hány kg takarmányból tud a madár 1 kg húst előállítani. Minél kevesebb takarmányból, annál gazdaságosabb a nevelés.
    • <= 1,5 kicsi csomag
    • 1,5-1,8 közepes csomag
    • >1,8 maxi csomag
    1. Svéger György PLATINUM BROILER kitüntetést kapott (Pénzesgyőr) ROSS 308 hibrid, kakasok 2019-ben.

  • Broiler index: Az ipar a 400 felettieket díjazza, a 450 már a kitűnő kategória, szóval magasra tettem a mércét! 
    • > 450 kicsi csomag
    • 400-450 közepes csomag
    • <400 maxi csomag

A partner lehetőségei:

  • dönthet úgy, hogy az év során ugyanazt a csomagot kéri,
  • de minden turnus /betelepítés előtt dönthet másképp, amit jeleznie kell a labornak vagy értékesítőink hívják fel.
  • Az évi 6 turnusból 4 ugyanazon csomag szerint mehet, 2 pedig egy bővebb csomag szerint: félévente 1 bővebb csomag. Pl. 4 turnus közepes csomag szerint megy, és félévente 1 turnusnál, így összesen évi 2-nél kér maxi csomagot. // kicsi és közepes csomag
  • Szélsőségek emberének: mini csomag 4 turnusra, és félévente 1 maxi csomag- Bár ez kevésbé valószínű, de az elvi lehetősége megvan.

Az antimikrobiális rezisztencia esetében ebben a pillanatban vannak legyártatott MIC lemezeink, amiket el kell használni belátható időn belül, így most minden baromfis MIC-értéket kap. De elviekben az AMR vizsgálatra választhat a korongdiffúziós módszer és a MIC között.

Ha rendszeresen a korongdiffúziós módszert választja, akkor negyedévente mindenképpen érdemes egy MIC értéket is meghatároztatni, tekintettel arra, hogy a baktériumok is alkalmazkodnak a környezetükhöz, így tetten érhető a változás, és időben váltható hatóanyag, így megelőzhető a rezisztencia kialakulása.

( Ez a szakmai megalapozottsága mellet nekünk az adatgyűjtés miatt is fontos!)

Az értékesítés folyamatában fontos, hogy mindig az adott partner igényeinek megfelelően ajánljuk a szolgáltatásunkat:

Ha van 1000 baromfis vállalkozás, az azt jelenti, hogy 1000 féleképpen lehet csirkét nevelni. Nincs két egyforma! + Több faktoros tényezőből áll össze a gazdaságos termelés.

Akinek jól menedzselt telepe van, annak nem biztos, hogy a döntést segítő indikátorok alapján ki tudjuk ajánlani a nagyobb csomagot, mégis a szemléletmódja (amivel felépített egy jól működő vállalkozást) miatt jó eséllyel kérni fogja, mert belátja, hogy segítséget és támpontot ad neki.

Akinek kevésbé jól/rosszul menedzselt telepe van, de még nem ismerte fel, hogy változtatnia kellene ( „ 20 éve így csinálom, jó ez így!”), annál fontos a döntést segítő indikátorok bevetése, hogy ezzel tükröt tartsunk elé, és lehetőséget adjunk a változásra, változtatásra a laborvizsgálataink és a képviselt szemléletmódunk segítségével.

Meg kell kérdezni:
  • Mi a célja?
    • Javuljon a takarmányértékesítése, takarmányhasznosulása?
    • betegségekre fókuszáljunk? Először csökkentsük az antibiotikum-felhasználást, majd érjük el az antibiotikum mentes nevelést?
    • Javítsuk a személyi- és állathigiéniát?
  • Miben szeretne fejlődni?
  • Min szeretne változtatni? Ő vagy az alkalmazottai min tudnak változtatni a cél érdekében? Készek-e tenni érte?
  • Mi a terve? Hogyan lehet ezt megvalósítani?
  • Milyen előnye származik a cél eléréséből? Mit remél tőle? Lesz kihatása egyéb, más területre? Megnyílnak vele új lehetőségek?
  • Mi akadályozza az első lépés megtételében? Mi az a lépés, amit nem lép meg?
  • Mit vár a labortól? Hol tudunk mi ebben segíteni? Csomag ajánlatok.